2021 Májusában a pénzügyi szolgáltatóként ismert Square vállalat bejelentette, hogy kétmilliárd dollár értékű kötvényeket bocsát ki.
Miután a MicroStrategy (Michael Saylor) decemberben 650 millió dollár értékű konvertibilis kötvényeket bocsátott ki.
Micro Strategy 2021 februárjában az összeget 1,55 milliárd dollárra növelte.
A vállalat ezt a tőkét arra használta fel, hogy Bitcoint vásároljon.
🧊
Úgy tűnik, hogy a Square vállalat is hasonló terveket követett.
Érdekes, hogy a kötvényeket a Square esetében amerikai dollárban árazták.
Ez azért fontos hiszen az amerikai dollárban felvett adósságot (a kötvényeken keresztül) átvitt értelemben egy általuk jobbnak megítélt valutára váltották.(BITCOINRA)
Ezt a folyamatot spekulatív támadásnak nevezik, amit már régebben Soros György híres műveletében is láthattunk. Ezekben a műveletekben Soros az Angol Font és a Német Márka között hajtott végre egy olyan műveletet, amit a Font elleni támadásnak könyvelt el a világ.
♻️
Ebben a cikkben ki szeretnék térni arra, hogy hogyan működik egy spekulatív támadás egy valuta ellen és, hogy mi volt a valaha volt legnagyobb támadás egy valuta ellen.
Ezen felül ki szeretnék térni ezeknek a hasonlóságairar, amit napjainkban a Bitcoin esetében  is számításba vehetünk.
(Ez a felvetés és összehasonlítás csak egy érdekesség, ami nagyon hasonlít az 1992-es Angol Font és Német Márka esetére.)
📌
Mit jelent egy spekulatív támadás egy valuta ellen?

Illusztráljuk ezt egy példával.
Képzeljünk el két országot, A-t és B-t, mindegyiknek saját valutája és központi bankja van.
Ha gazdasági ingadozások történnek B országban, annak a pénzneme leértékelődik az A országgal szemben.
Ez azt eredményezi, hogy a külföldről importált termékek egyre drágábbak lesznek a B ország számára.
Ebben az esetben lép közbe a központi bank.
🛟
A világ minden központi bankja különböző devizákat tartalékol.
A B ország központi bankja elkezdi eladni az A országtól tartott devizatartalékait a devizapiacon.
A legjobb esetben ez stabilizálhatja a saját valutáját azzal, hogy biztosítja az A ország valutájának leértékelődését.(Eladási nyomást helyez az A ország valutájára)
Ezért egy fiat pénzrendszerben ismert az a mondás, hogy a központi bankok versenyeznek, hogy ki tudja a leggyorsabban leértékelni a valutáját.
🔺
De mi történik, amikor a B ország központi bankja kimeríti az A országtól származó devizatartalékait?
Ettől a ponttól kezd érdekessé válni a befektetők számára, hogy egy esetleges sepkulatív támadást alkalmazzanak.
Ebben az esetben egy befektető elmegy egy bankhoz B országban és kölcsönvesz, például, 100 egységet a B ország valutájából.
A kölcsönzött pénzt aztán átváltják a devizapiacon 100 egységnyi A ország valutára..
📍
A befektetőnek most meg kell győznie más befektetőket is arról, hogy vegyenek fel hiteleket a B ország valutájában és vásároljanak az A ország valutájkvalutájából.
👇🏻
Ha elegendő számú befektetőt találnak, az árfolyam ingadozni kezd.
Ha s B ország valutája 50%-kal leértékelődik az A ország valutájával szemben, a befektető eladhatja a 100 egységnyi A valutáját 150 egységnyi B valutáért.
Így vissza tudja fizetni a kölcsönét kamatostul, és megtarthatja a maradék profitot.
Röviden lebontva így néz ki egy spekulatív támadás egy valuta ellen.
♻️
Egy spekulatív támadás a Bitcoin segítségével? 
(Soros esete)
A Bitcoin olyan jellemzőkkel rendelkezik, amelyek nagyon érdekessé teszik a BTC-t egy spekulatív támadás szempontjából.
Soros a brit fontot és a német márkát használta támadásához.
Mindkét valuta inflációs tehát nincs egy meghatározott darabszáma nem úgy mint Bitcoinnak.
📌
Mivel a múltban gyakran megvalósított ötlet volt az, hogy egy alacsonyabb inflációs rátájú valutával hajtsanak végre spekulatív támadást egy magasabbb inflációjúval szemben (mint a fiat valuták) így gyakran az arany használatával történt ez a támadás.
🔺
Azonban az arany  ezekben a támadásokban kudarcot vallott.
Az aranypiac alacsony likviditása miatt nem volt lehetséges egy spekulatív támadás a devizapiacon kereskedett valutákkal szemben.
📎
Ezzel szemben a Bitcoint 24/7 lehet kereskedni, így ez az egyik leglikvidebb piac.
Ezen felül a Bitcoinnak az arannyal összehasonlítva alacsonyabb az inflációs rátája.
Az arany évi inflációs rátája kb 2%, míg a Bitcoiné 1,8%.
Bitcoinban viszont az a különleges, hogy a Bitcoin inflációs rátája dinamikus., tehát Idővel csökken.
🎈
Így inflációs szempontból a Bitcoin jobban alkalmas egy spekulatív támadásra, mint az arany.
A Bitcoin segítségével végrehajtott spekulatív támadást a központi bankoknak nagyon nehéz megállítani hiszen nincsenek Bitcoin tartalékaik.
🌐
Ahogyan fentebb leírrtam, a nyomás alatt álló központi bank először eladja külföldi valutatartalékait, hogy stabilizálja a saját valutáját. A Bitcoinnal szemben ám ezeknek a központi Bankoknak azért nincs esélyük, mert nincs Bitcoin tartalékuk.
🌐
A központi bankok védekezésének dilemmája egy spekulatív támadással szemben:

A központi Bankoknak egyrészt Bitcoint kellene vásárolniuk, hogy felkészüljenek arr az esetre, hogy egy spekulatív támadás érné őket.
Ezzel viszont gyengítenék a saját valutájukat.

A legnagyobb értelme annak lenne a központi bankok esetében, hogy ha külföldi valutatartalékaikat Bitcoinra cserélnék.
Azonban, ha néhány központi bank ezt elkezdené végrehajtani, az sajnos óriási konfliktusokhoz veztente az országok között.
Ugyanis ez az egymásba vetett bizalom megingását mutatná a külvilág felé.
🪨
Egy esetleges spekulatív támadás elhárításának egyik módja a saját valutában mért kamatlábak emelése.
Itt viszont két probléma merül fel a központi bankok számára.

Először is, a kamatlábak emelése nagyon nehéz a legtöbb ország számára.
Ugyanis egyes országok adósságszintjei túl magasak. Így nehezen emelhetnek kamatot.
A növekvő kamatteher elnyomná őket.
A második ok az, hogy a Bitcoin egyedülálló eszközosztály, aminek a teljesítménye az elmúlt 10 évebn átlagosan évi 200%-os emelkedést mutat.
📢
Ez azt jelentené, hogy a kamatokat tekintve a központi bankoknak átlagosan 200%-ra kellene emelniük a kamatlábakat, hogy egy spekulatív támadás ne legyen nyereséges.
Kamatpolitikai szempontból csak ebben az esetben lennének a kölcsönök költségei magasabbak a spekulatív támadás potenciális nyereségnél.
📍
Az amerikai dollár nagy presztízsnek örvendett világszerte.
Első pillantásra egy spekulatív támadás az amerikai dollár ellen nagyon kockázatosnak tűnhet. Más országok központi bankjai megpróbálhatnák segíteni az USA-t a dollár stabilizálásában. Viszont egyre több ország kezd kételkedni az amerikai dollárban.

Sok ország, amelynek nehézségei vannak a stabil árfolyam fenntartásában, a saját valutáját a dollárhoz kötötte.
Ha az amerikai dollár értéket veszít, ezek az országok is szenvednek.
Az USA által az utóbbi 14 hónapban végrehajtott pénznyomtatás különösen rosszul érintette ezeket az országokat. 

Pontosan ezért lehetséges az, hogy ha egy spekulatív támadást indítana valaki az USA Dollár ellen, akkor ezek az országok már nem védenék az amerikai dollárt, hanem még támogatnák is a támadást.


Összegzés

A spekulatív támadások koncepciója már régóta létezik. Az államok és központi bankok kifejezetten félnek tőlük.
Nagy-Britannia esetében megfigyelhető volt, hogy egy ilyen támadás milyen veszélyessé válhat egy sikeres spekulatív támadás esetében.
Csak egy nagybefektető kellett ahhoz, hogy elinduljanak a folyamatok.
A MicroStrategy pontosan ezt valósította meg a Bitcoin stratégiájával.
Valószínű, hogy a kormányok nagyon szorosan figyelik, hogy Michael Saylor a jövőben mit tervez.
🛟
Jack Dorsey a Square-rel lehet a következő, aki egy spekulatív támadást tervez az amerikai dollár ellen.
Az amerikai kormánynak azonban nem kellene megpróbálnia ezt megakadályozni. Egy Bitcoinnal végrehajtott spekulatív támadás megállíthatatlan, különösen, ha más központi bankok is elkezdik támogatni.

Egy jobb stratégiát Satoshi Nakamoto a Bitcoin alkotólya írt le:

"Érdemes lehet szerezni belőle néhányat arra az esetre, ha elterjed. Ha elegendő ember gondolkodik így, akkor az önmagát beteljesítő jóslattá válik."

-Satoshi Nakamoto
🧊
Lehet tehát, hogy pontosan ezért sok más nagyvállalat is közbelépett, hogy a Bitcoin tartalékaikat növelje? Talán ez volt az indok arra, hogy az ETF-ek is jóváhagyásra kerültek? 
(Ez egy olyan kérdés, amire senki sem tudhatja a választ ám teljes mértékben elgondolkodtató.)